Az izgalmak után megérkezett az igényelt hitel. A foglalóra összekapart tartalék pénzek visszakerültek eredeti helyükre (tüzelőre, nyári táborra, a gyerkőcök perselyébe stb), a többiből pedig befizettük a nyaralás hátralékát és váltottunk némi Eurót.

2016.május közepén járunk, elmúltak pénz miatti izgalmak, és most szembesültünk vele, hogy még egy jó hónap van indulásig. Ne mááááááár! Miért olyan soká? 

Ez így nem lesz jó! Elhatároztuk, hogy tartalmassá tesszük a várakozás idejét, ráhangolódunk, készülődünk, rodoszi hónapot varázsolunk, hogy ezzel is meghosszabbítsuk a nyaralás rövidke egy hetét.

Első lépésként vettünk egy centit....

Az utazási irodában kaptunk egy szép ciprusi hűtőmágnes tekit, ezzel felraktuk a mérőszalagot a hűtő oldalára, és elkezdtük vágni, hadd fogyjanak a napok ;)

Ez nagyon jó ötletnek bizonyult: egyrészt vidámabban vágtunk neki a reggeleknek, a minden reggeli centi vágás új színt adott az egyébként egyhangú suliba indulásoknak. Másrészt nagyon látványos volt, ahogy a szalag szépen rövidült, optikailag is biztató volt, ahogy közeledett az indulás napja.

Persze ettől még sokkal jobban vártuk a suli végét, mint egyébként, mert szerdán véget ért a tanítás, mi pedig már aznap éjjel útra keltünk, hogy másnap reggelre  Rodoszon legyünk :) Tökéletes vakáció kezdet!

A centi vágás napjai alatt persze teljes gőzzel készülődtünk: fényképeket nézegettünk, információkat gyűjtöttünk Rodoszról, a szállodánkról, csemegéztünk a lehetséges fakultatív programok között, gondolatban naponta megfürödtünk a tengerben, tanulmányoztuk a repüléshez szükséges infókat (bőröndök súlya, kiérkezés ideje, transzfer, kézipoggyász lehetséges tartalma stb). ... Vagyis szinte folyamatosan "nyaraltunk" .

Lehet, hogy túlzásnak tűnik ez a felfokozott egy hónap (rutinos utazók biztos mosolyognak is rajtunk), de először utazók lévén el se tudtuk képzelni másként. Ráadásul utólag is azt mondom, pszichológiailag is így volt jó, mert sokkal nagyobb hangsúlyt kapott ez az egy hét, igazán mélyen bevéstük magunkba, hogy mekkora horderejű változás az, amin átmegyünk.

Plusz hozadéka ennek a tapasztalásnak, hogy megerősödött bennem az a tudás, hogy milyen fontos kellő hangsúlyt fektetni a jó dolgok rögzítésére. Hogy a kisebb, hétköznapi csodák is sokkal építőbb jellegűekké válnak, ha nyomatékosítjuk őket ;)

Csigaháton, mégis villámgyorsan aztán elérkezett a NAGY NAP.  Június 15-én délben a srácok hazajöttek a suliból, egy gyors ebéd, aztán bőrönd ellenőrzés, utolsó holmik elpakolása, személyi okmányok, szükséges papírok századszori átnézése :D . Vacsi, zuhanyozás, és egy rövidke alvás, majd éjjel egykor ébresztőőőőőőőő....