2017.06.23. péntek

Korábban már meséltem, hogy az utazási iroda által szervezve nem tudtunk befizetni Aquapark programra, de ez nem tántorított el minket attól, hogy eljussunk oda.

Tudni kell, hogy a krétai Aqua Plus waterpark nem közelíthető meg autó, vagy transzfer busz nélkül, de a szállodánk előtti programszervező iroda megoldotta nekünk. 

A szokásos gyülekező ponton, a szálloda előtti kistemplomnál vett fel minket az AQUAPARK feliratú busz, majd bejárva az összes útba eső szállodát, rengeteg kanyargás és zötykölődés után tett le minket a park bejáratánál. 

Én még sosem voltam ilyen helyen, bevallom, nem is csábított igazán (gyerekkoromban sem voltam a játszótéri csúszdák szerelmese), de a gyerekekért mindent.

Soma tavaly volt egy hasonlóban Poznanban, és ő nagyon lelkes volt. De Laurát sem kellett erőszakkal rábeszélni :D Sebaj, gondoltam, majd amíg ők száguldoznak a különféle csúszdákon, én elolvasgatok, napozok, pihenek.

Már korábban kinéztem magamnak egy Lazy River nevű vízi izét, ahol egy nagy fánkban üldögélve, szépen lassan lehet körbecsordogálni a lassú áramlású, lusta folyón. Úgy gondoltam, ez lesz az én bázisom :D

Ez a lusta folyó, ahol szépen lassan csordogálhatnak körbe

akár a félősebb anyukák is :D

Lecuccolás után rávettem Laurát, hogy jöjjön el velem ezen a Lazy Riveren, derítsük föl együtt. Soma persze erről hallani sem akart, és mire mi egyszer körbecsorogtunk a lusta folyón, ő már az összes egyéb csúszdát végigcsúszta. Ahogy ő mondta: kipróbált mindent a kedvünkért, hogy tudjon segíteni a választásban. Önzetlen gyerek :D :D :D

Na, a Lazy River még nekem is túúúúl lazy (lusta) volt. Alig vártam, hogy körbeérjünk rajta. Addigra már világosan éreztem, hogy ennél még én is bátrabb vagyok. ;)

Soma útmutatásai alapján elindultunk hát olyan csúszdákat keresni, ahol Laura is gond nélkül csúszhat, és amiken esetleg még én is lemerészkedem. Azt már éreztem, hogy egy-két szimplább dolgot muszáj lesz kipróbálnom, ha nem akarok beégni a srácok előtt, hát összeszedtem minden bátorságomat. Azzal biztattam magam, hogy néha úgyis muszáj kilépnünk a komfortzónánkból, és kipróbálni magunkat új területeken is. Igaz, ez a vízicsúszda túl van az én ingerküszöbömön, de ha egyszer aquaparkban vagyunk, akkor ott kell próbára tennünk magunkat...

Irány a Crazy Riverre! Lazy-ből crazy-be - elég nagy ugrás, de üsse kő, legyen. Soma megnyugtatott, hogy ebben semmi veszély nincs. És ha ő mondja, akkor menni kell, hogy ne csorbuljon a szülői renomé :D

Hurrrráááá, túléltem! Gyerünk még egyszer!

Bizony! Akár hiszed, akár nem, többször is lecsúsztam rajta. Igaz, egyszer beleborultam a fánkról (ahogy történt ez másokkal is, szóval nem csak én voltam béna kacsa...), de ez nem szegte kedvemet.

Olyannyira nem, hogy utána már gondolkodás nélkül lecsúsztam (szintén többször is) a Black Hole nevű zárt fekete csőben is. Na ez azért már nem nem semmi!!! Büszke vagyok magamra! Meg is veregettem a vállamat rendesen.

Íme a Black Hole, vagy ahogy a tábla hívja: Fekete Dzsungel Cső

2x100 m hosszú: az egyik csak "simán" kanyarog, a másikon itt-ott van egy kis szintkülönbség,

amikor hirtelen eltűnik alólad a csúszda...

Sikerült elkapnom a pillanatot, amikor Laura kibukkan a Fekete lyukból

De ennyi pont elég volt, a többit ráhagytam a fiatalokra :D . Somán nem csodálkoztam, tudtam, hogy ő még a legőrültebb csúszdát, a Kamikázét is bevállalja, azon viszont meglepődtem, hogy Laurám mennyire bevállalós. Kiderült, hogy amíg én leheveredtem olvasni, addig ő Somával végigjárta a csúszdákat, és a legvadabbak kivételével mindent leigázott. 

Srácok a Kamikaze előtt.

Kamikaze: 78 méter őrült száguldás, nyitott csúszdán vagy zárt csőben

Mikor újra csatlakoztam hozzájuk (nézőként), Lujzika bemutatta, hogy még a Cunami nevűn is milyen vagányul lejön. Még nézni is hajmeresztő volt! Pontosabban Laura szerint nézni, kívülről látni rosszabb, mint átélni. Lehet, hogy így van, de azért erre már nem hagytam magam rábeszélni :D

Soma nagyon élvezte a Cunamit (is)

Soma indul a Cunamin

Soma még vagánykodott is kicsit a Cunamin

A Cunami előtt üldögélve vettem észre egy Photo shop nevű pavilont, és láttam, hogy emberek állnak számítógépes monitorok előtt, és képek között válogatnak. Kiderült, hogy a parkban profi fotósok folyamatosan készítik a szuper minőségű akciófotókat a csúszdázókról, és ha akarod, ott a helyszínen vehetsz is belőlük. Akár papírképeket, akár CD-re írt digitálisakat. 

Naná, hogy mi is bementünk, és megnéztük a saját képeinket! Meglepő volt, hogy amikor odamentünk, a fotós hölgy emlékezett ránk, hogy hol mikor csinált rólunk képeket, és azonnal mondta, hogy mettől meddig terjedő sorozatszámok között találjuk magunkat. Pedig nem voltak kevesen a parkban aznap...

Bevallom, mi is elcsábultunk a képeink láttán. Egyrészt mert én nem nagyon tudtam a kis gépemmel akciófotókat készíteni, másrészt ezek nagyon profi képek voltak. Rengeteg készült rólunk, válogatni kellett közülük, mert az isten pénze sem lett volna elég rá... Csakhogy annyi pénz sem volt pluszban nálunk, hogy 1-2 képet megvegyünk. (A nyaralás végén voltunk, az utolsó euróinkat számolgattuk...) De tudod, mi a Szerencsés Szamarak vagyunk, ilyen apróságon nem akadunk fenn. És bár ez az opció nem volt a vásárlási módok listáján, megkérdeztük, lehetséges-e az, hogy hazautazás után, emailben megrendeljük a kiválasztott képeket, utalással fizetünk, és utána átküldik nekünk. Természetesen igent mondtak, megadtuk nekik a választott fotók számait, hogy ezeket őrizzék meg pár napig, és itthonról bonyolítottuk az adásvételt. Ilyenkor nagyon tudom imádni a virtuális világot!!!!!

Ha voltál már csúszdaparkban, tudod, hogy ez kemény meló. Nagyon fárasztó folyamatosan lépcsőzni, felmászni a néha nagyon magas csúszdákhoz. Muszáj közben beiktatni egy kis pihenőt, amire tökéletes egy ebédszünet. Mi is elmentünk a park etetőjébe, és ettünk egy-egy igazán fincsi gyros tálat. Zseniális találmány, hogy az egész parkban "cashless system" működik. Vagyis nem kell pénztárcát hurcolnod magaddal. Bármit eszel-iszol-veszel, az árát rácsippantják a karkötőd vonalkódjára, és távozáskor a pénztárnál fizeted. Kényelmes, biztonságos, és feltételezem, hogy anyagilag nagyon gyümölcsöző, hiszen a legtöbb ember, ha nem készpénzzel fizet, sokkal nagyvonalúbban költ, mint amikor számolgatja az apróját a pénztárcából....

Mire délután elérkezett a készülődés ideje, már mindenki kellően elfáradt ahhoz, hogy senkit ne kelljen noszogatni az öltözésre, indulásra. Öt órakor kellett gyülekeznünk kint az aquapark parkolójában, ahol fölvett a busz, és mindenkit visszafuvarozott a szállodájához. 

Mozgalmas, élménydús és fárasztó nap volt, de utólag is örülünk, hogy nem hagytuk magunkat lebeszélni róla. Klassz élménnyel lettünk gazdagabbak, főleg én! ;)