2017. aug 04.

Nyaralunk vagy kütyüzünk?

írta: CzidlinaIldikó HennaShanti
Nyaralunk vagy kütyüzünk?

okosteló nélkül egy lépést se....

Szerencsére nálunk otthon nem a kütyük körül forog az élet. Igaz, nem is vagyunk bőviben az ilyen elektronikus pórázoknak, csak a gyerekeknek van okostelójuk. Mégsem ezek jelentik a fő elfoglaltságot a szabadidőben.

Elvittük a telefonokat mi is a nyaralásra, jól jöhetnek fotózásnál, és persze a normál kommunikációnál, de mi egyáltalán nem szeretünk szelfizni, és soha nem jutott még eszünkbe azonnal közzé is tenni a hálón 1-1 jól sikerült fotót. Nem mondom azt, hogy ördögtől való dolog, ha valaki ezt teszi, de szerintem mindennek megvan a maga helye és ideje.

Nekünk rémisztő volt tavaly (és persze idén is) megtapasztalni, hogy milyen sok ember kezéhez van hozzánőve a telefon és /vagy tablet, még a nyaralás alatt is. Sokan még enni sem mennek a kütyük nélkül. És nem azért, hogy fogadni tudjanak egy nagyon fontos hívást, hanem folyamatosan a képernyőn molyolnak. Egy falat, egy üzenet, egy falat, egy szelfi, egy falat egy komment..... Nem tudom, pontosan mit csinálnak ilyenkor, de a szemük és a figyelmük folyton a képernyőn van. Fogalmuk sincs, mit esznek, nem is figyelnek a kajára. (Csak addig volt fontos, amíg hatalmas küzdelem árán púposra pakolták a tányérokat a tálalónál, ahogy erről júl.8-án már írtam.)

Nem akartam hinni a szememnek, amikor azt láttam, hogy egy több fős társaság tagjai nem egymással beszélgetnek evés közben (és a strandon sem), hanem mindenki a saját kütyüjét buzerálja. 

Ennek következő fokozata, amikor fiatal pár este lejött a medence mellé, egy-egy itallal betelepedtek a nyugágyakba, ééééééééés ..... Eltaláltad: nem nevetgéltek, beszélgettek, csókolóztak egymással, hanem a virtuális barátaikkal folytattak kihagyhatatlan traccspartyt. Külön-külön. Mindegyik a maga telóján.

És még ennél is van jobb: 2-3 év közti kissrácot leültettek az ebéd asztalhoz, kezébe nyomták a kölyök tabletet, és a gyerek innentől üveges tekintettel függött a játékon. Ja, értem én, így legalább elvan, csendben van, nem kell energiát fordítani a lefoglalására, és még az evés is zavartalan, csak a szájába kell tolni időnként egy következő falatot. Hát nem tudom. Nekem ez nagyon rémisztő.  Főleg, ha hozzátesszük, hogy ez nyaraláskor történt, amikor elvileg a szülő is szabad, ráér. Nem kell bevásárolni, főzni, mosogatni az all inclusive -os szállodában. Pont ráérne végre a gyerkőcre figyelni, olyan minőségi időt tölthetne vele, amire esetleg otthon, munka mellett kevesebb lehetőség jut.... 

Persze lehet, hogy én járok rossz úton, mert ezek a szülők pont így akarnak kikapcsolódni, lazítani, hogy a gyereket tablet üzemmódba kapcsolják, és akkor nyugi van. És igen: a szülőnek is kell, jár a pihenés, de talán lenne más módja is. Nem tudom, nekem ez nem jön be. :(

Arról nem is szólva, hogy én úgy tapasztaltam, hogy a nyaralás egy hete alatt KÖZÖSEN megélt élmények, történések, a sok beszélgetés, viccelődés nagyon jó csapatépítő hatású. Nekünk nagyon sokat adott a tavalyi egy hét, amikor nem volt semmi más dolgunk, mint együtt lenni, és együtt élvezni az egészet. Még egy egyszerű medencés pancsi is más emlék, ha közben én nem arra gondolok, hogy mi legyen az ebéd vagy vacsora, és mikor főzzem meg....

Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy már a rodoszi nyaralás végén szentül megfogadtuk, hogy innentől minden évben egyszer  kötelezően megszervezünk legalább egy hasonló hetet.

Így lett életünk első nyaralása hagyományteremtő vakáció, amit a fogadalmunk szerint idén követett egy második. Hamarosan elkezdem majd az új mesét, maradj velem.

 

Csak érdességképpen osztok meg cikket, amit nem rég találtam, és pont azt erősíti meg bennem, amiről fent írtam: Egy fotográfus képei arról, hogy hogy töltik a nyarat a gyerekei kütyük nélkül....

Szólj hozzá

tablet kütyük nélkül elektronikus póráz hagyományteremtő vakáció