2018. feb 07.

Üdv Egyiptomban!

írta: CzidlinaIldikó HennaShanti
Üdv Egyiptomban!

2017.11.19.

Óóóó, ezek a hajnali repülések! :D 

A charter gépek "hátránya", hogy jó eséllyel éjszaka vagy hajnalban utazik az ember. Így volt ez velünk is, megint.

Hajnali 3 óra 15-kor indult a gép, tehát 1 óra 15-re kellett a reptéren lennünk, vagyis éjfél előtt indultunk Komáromból. Próbáltunk előtte picit szundikálni, de nem sok sikerrel. Még jó, hogy az utazás és a várakozás izgalma felülírja az álmosságot...

Igazából én kedvelem a hajnali repteret: nincs akkora nyüzsi, csendesebb, nyugisabb minden. Az viszont kicsit furcsa, hogy a Duty Free Shopon kívül semmi nincs nyitva. Nincs lehetőség meginni egy kávét vagy üdítőt, megenni egy szendvicset. Persze nem haltunk sem éhen, sem szomjan, mert egy jó anya hátizsákjában mindig van némi ellátmány, de más a hangulata, ha leülhetsz egy meleg, illatos kávéra vagy teára...

Elindultunk hát télből a nyárba, éjszakából nappalba. Érdekes volt a kis monitoron követni a repcsi útját, figyelni, ahogy a magassággal csökken a kinti hőmérséklet (azért a mínusz 60 fok már komoly... brrrr!) , és volt egy jópofa ábra is, ami folyamatosan mutatta, hogy a Föld melyik részén van éjszaka és hol van ugyanakkor nappal.

Még mindig nem értem, miért várjuk olyan nagy izgalommal a kaja osztást a repcsin... Most viszont kellemes meglepetés volt, hogy meleg reggelit kaptunk! Egy kis lecsós bab, rántotta, kis krumplipüré. Nem nagy dolog, nem is óriási adag, de nekünk bejött. Jólesett egy kis meleg étel az éjszakai vándoroknak :D

Három óra 13 perc repülés, nem giga táv, de nekünk ez volt eddig a leghosszabb. Az út egy részét átaludtuk, ki-ki a maga ülésében összehajtogatva. Legnehezebb dolga Somának volt, mert a 187 centijét nehéz volt kényelembe helyeznie a szűk helyen. 

Szerencsés landolás után hosszas ellenőrzési procedúra következett: vízum igénylő lapok kitöltése, vízum vásárlás, kontroll, útlevél ellenőrzés, pecsét, a bőröndök kihalászása a szalagról, majd utána még egy átvilágítás. Mindenhol sorban állás, várakozás, de hát ez van: Egyiptomba nem egyszerű bejutni. 

Jól vizsgázott a bőröndjeink házi fóliázása is: nem csak védték a táskákat, de könnyű volt őket felismerni a futószalagon körbejáró sok egyforma pakk között. Nem kellett idegen bőröndöket levennünk, majd sűrű bocsánatkérések között visszaadni a jogos tulajdonosának.

Egyiptom nagyon más kultúra, más világ, mint amihez mi szokva vagyunk. Próbáltunk erre felkészülni még itthon, szorgosan gyűjtögettük az információkat, tapasztalatokat és a fontos tudnivalókat, és ez hasznunkra is vált, mindjárt a megérkezéskor.

A Pickalbatros Albatros Aqua Park hotel egy sok épületből álló, hatalmas komplexum. Amikor megkaptuk a szobakulcsot. el akartunk indulni megkeresni a szobát, de kiderült, hogy ez nem így működik. Meg kellett várnunk, amíg jött egy londíner (kb. 20 perc), aki többünk bőröndjeit felpakolta egy kerekes eszközre és utasított, hogy kövessük, majd hosszú konvojban elindultunk. Hosszas túra következett, kanyarogtunk százfelé, néha egy-egy elágazásnál megálljt parancsolt, felkapott 1-2 bőröndöt, beterelte az utasokat az adott épületbe, majd egyre fogyatkozva folytattuk az utat. 

Kicsit gyanús volt, hogy mi maradtunk az út végére, majd végre egy hátsó épület hátsó folyosóján beléptünk a szobánkba. Leperkáltuk a borravalót a kísérőnknek, és kezdtünk volna kényelembe helyezkedni. Szerencsére a kipakolás előtt kinéztünk a teraszon, ahol elborzadtunk a látványtól. A szobánk a gyönyörű kert kopár hátsó kerítésére nézett, alattunk földtúrások nyomai, félig betemetett gödrök, sitt halom, száraz növényzet, és néhány óriási agregátor.  Nem vagyok finnyás, hisztizős utas, de azt rögtön tudtam, hogy ezt nem kérem.

Az egész komplexum  gondozott, szépen parkosított területen fekszik, mi meg egy hétig bámuljuk ezt a kietlen, rendezetlen földsávot? Biztos, hogy nem!

Szerencsére az egyik egyiptomos csoportban olvastuk korábban, hogy ilyen esetben bátran lehet és kell szobacserét kérni - egy kevés borravaló ellenében. Így is tettünk: Soma visszakirándult a recepcióra, 5 dollárral a zsebében, cserét kért, és kapott. 

Nem sajnálom az 5 dollárt, amibe ez került, ennyit bőven megért az, hogy szép helyen töltsük a következő egy hetet, de magamban háborogtam egy keveset, mert nagyon utálom az ilyen bepróbálkozásokat. November vége lévén volt üres szoba bőven, akár elsőre is adhattak volna egy normálisat. De nem! Inkább futottak (és velünk is futtattak) egy-két plusz kört. Tényleg megér nekik ennyi macerát az a pár dollár borravaló???? 

Mert persze az 5 dolláron felül fizettünk egy újabb londínernek, aki átszállította a bőröndjeinket az új épületbe (most sem hagyták, hogy magunk cuccoljunk át. Feltételezem, ez sokkal inkább a borravaló gyűjtéséről, mint a vendég kényeztetéséről szól...), és kellett egy soron kívüli takarítást kérnünk, mert az új szobánkból épp csak kiköltözhettek az előző lakók, és nem volt még kitakarítva. Szerencsére az épületben dolgozó takarító fiúcska félbehagyott minden mást, és rendbe szedte a szobánkat, amilyen gyorsan csak tudta, egy tábla Milka csoki és 1 dollár fejében.

Mázli, hogy szép idő volt, így az első kör italokat szürcsölgetve kényelmesen töltöttük a várakozás idejét a ház előtti napozó ágyakra telepedve.

Mire mindez lezajlott, már benne jártunk a délutánban, ezért nyakunkba vettük a parkot, hogy valamelyik étteremben még kapjunk ebédet. Éhesek is voltunk, fáradtak is az éjszakai út után, ezért nem variáltunk sokat, az első lehetőségnél gyorsan megtömtük a bendőnket. 

Ránk fért volna egy ebéd utáni szundikálás is, de erre akkor nem akartunk időt fecsérelni, mert tudtuk, hogy 5 óra körül lemegy a nap, és utána már hűvösebb lesz, sőt a csúszdák is bezárnak. 

A gyerkőcök elindultak hát felfedezni a csúszdákat (volt választék bőven), én meg gyorsan kipakoltam a bőröndökből, hogy később már minden kéznél legyen. 

Kalandra éhes nyaralók sokféle csúszda között válogathatnak ebben a szállodában, viszont a medencék többségében jéghideg csapvíz volt, ami engem egyáltalán nem vonzott (főleg így álmosan), de a gyerekek hősiesen bevállalták ezt is.

Mozgalmas, fárasztó, kalandos, csúszdafelavatós, sokat gyaloglós volt az első napunk, amit fincsi vacsorával és egy hangulatos koktélozással zártunk, aztán bezuhantunk az ágyba. 

Szép álmokat, Hurghada!

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá

csúszda borravaló csúszdapark Egyiptom Hurghada Albatros Aqua Park szobacsere