2017.11.21. Harmadik nap

Tudom, sokan vannak, akik ha már elutaznak egy távoli helyre, más kultúrába, akkor képesek egy héten át egyik programról a másikra loholni, szünet nélkül úton lenni, hogy lehetőleg mindent láthassanak.

Na, mi pont nem ilyenek vagyunk :D :D :D Illetve csak részben. Mert persze kíváncsiak vagyunk a nevezetességekre, szeretjük az érdekes, tartalmas programokat, de ugyanilyen fontos, hogy legyen 1-2 nap a hétben, ami teljesen kötetlen, amikor az evés-strandolás-napozás lusta körforgásában dagonyázunk.

Egyiptomban ez különösen fontosnak tűnt. Nem csak azért, mert pl. a luxori kirándulás kifejezetten fárasztó (hajnali 5-től este 10-ig...), hanem mert a szállodánk, a Pickalbatros Albatros Aqua Park komoly csábítást jelent a medence parkjával. És bizony időigényes feladat végigpróbálni az összes csúszdát, vízi játékot. Megadtuk hát a módját.

A délelőtt ismét a tengerparté volt. Az előző napi tapasztalatok birtokában  rutinosan átkeltünk az autók között, és most már rögtön a nekünk kijelölt partszakasz felé vettük az irányt. Lepakolás, és irány a tenger. Vaaaagy a széle... Egy kis lábáztatás... Vagyis inkább homok tapicskolás? 

Jó, jó, bevallom, most is megfutamodtam. A nap ugyan hétágra sütött (ez még így utólag is elvarázsol, hiszen akkor novembert írtunk...) , de nagyon erős volt a szél, úgyhogy egyáltalán nem vágytam pancsolni. Főleg miután lefagyott a bokám, ahogy beálltam a vízbe. Így aztán "feláldoztam" magam, és hősiesen szárazföldi fotóriporteri szerepre váltottam, dokumentálva a srácok úszkálását. Ők állították, hogy bent a vízben már minden OK, de nem hagytam elcsábítani magam, főleg mert tudtam, hogy vizesen kijönni majd a viharos szélbe viszont nem lesz fincsi. (Fene azt a racionális agyamat :D :D :D Még jó, hogy a gyerekek nem foglalkoztak a majdani kellemetlenségekkel, hanem kiélvezték a most örömeit ;) )

Nem tudom, mitől olyan varázslatos, de engem akár hosszú órákra rabul tud ejteni a tengerpajti ejtőzés. Heverészni a homokos parton egy napágyon, nézni a vizet, hallgatni a hullámokat, és élvezni a meleg napsugarakat - tökéletes program. Még könyvre sincs szükségem közben. Pedig nem vagyok egy strand imádó: ha itthon néha rászánom magam a srácok kedvéért egy strandolós napra, nem bírok sokáig a napon heverészni, és főleg nem nézni ki a fejemből hosszan. De a tengerpart az nagyon más! Fogva tartja a szemem és a gondolataimat is, nem tűri, hogy olvasással vagy zenehallgatással megosszam a figyelmemet. Miért vajon????

A hosszas ejtőzés után megint gyalogoltunk egy jót. Tudod hosszú az út a szobánkig: át a két szálloda parkján, keresztül az autóúton. Átöltözés, majd újabb séta le az étterembe.

Minden nap nehéz volt választani a sok finomság közül, de hősiesen megküzdöttünk ezzel a feladattal is.

Egy kis natúr husi, isteni fűszerezéssel, sok zöldség, és némi pirított tészta. Nyami!

Az ebéd utáni csendes pihenő ismét elmaradt, mert várt ránk a szálloda SPA központja. Bizony ám, megszavaztunk magunknak egy kis kényeztetést is erre a lazulós napra.  Erről is mesélek majd, mert érdekes tapasztalatokra tettünk szert, de előbb még jöjjön egy képgaléria a medencékről, csúszdákról.

Gyerekes családoknak igazán jó szívvel ajánlom ezt a szállodát, mert bőséges a választék vizes és száraz programokból. A bébi medencétől, az úszkálós medencén át a kis és giga csúszdákig minden van. Garantált, hogy egy gyerek sem fog unatkozni a nyaralás alatt. Ráadásul jók az éttermek, kedves a személyzet, biztos, hogy a legkisebbtől a legnagyobbig mindenkinek akad fogára való bőségesen.

Szóval igen: a lazulós napra becsúszott egy kis kényeztető wellness is. Az úgy történt, hogy a szálloda udvarán elkapott minket egy dossziés férfi, és elkezdett kapacitálni Somát és engem egy kis arckezelésre. 

Ez egyébként megszokott dolog: a szállodák udvarán, és lent a tengerparti strandon is tucatjával mászkálnak az "üzletkötők", akik elcsábítják a vendéget mindenféle programra. Nem kell azon törnöd a fejed, hogy mivel töltsd ki az egy hetedet. Inkább azt kell okosan kitalálni, hogy mit hagyj ki a csábítóbbnál csábítóbb ajánlatok közül. Ügyes! 

Ügyes, méghozzá nem kicsit. Ezek a srácok/férfiak elég rámenősek ahhoz, hogy nehezen tudj nemet mondani, de nem nyomulnak annyira kellemetlenül, mint a bazárok árusai. Ráadásul nagyon szemléletesen tudják ecsetelni az ajánlott programot, garantáltan úgy érzi tőle az ember, hogy ebből nem szabad kimaradni. Főleg, amikor bevetik a "neked most adok kedvezményt is" figurát, és a beszélgetés elején ajánlott árat áthúzza, és ráír a szórólapra egy "spéci ajánlatot".  Ja, és mindezt akár 3 nyelven folyékonyan tudja. 

Bevallom, engem lenyűgözött, ahogy ezek az emberek min. 2-3 nyelv között gond nélkül váltogatva tudnak beszélgetni. Sokan mondják erre, hogy nagy dolog, ebből élnek, muszáj volt megtanulniuk. Igen, ez igaz, de ha belegondolsz, hogy itthon milyen kevesen beszélnek jól idegen nyelveket... Ha mondjuk egy kisvárosban megszólítasz 10 embert, a legtöbbje még magyarul is nehézkesen tud útbaigazítani, nemhogy külföldiül... Ezek a csóri (vagy csórinak tartott ) arab srácok pedig gond nélkül csevegnek oroszul, majd átfordulva hozzánk azonnal angolul folytatják, de hallottam németül és franciául beszélőket is. És ez igaz még a szálloda éttermében is, a legutolsó tányér leszedő fiatal srácra is. 

Na de térjünk vissza a mi wellness meghívásunkra. A Yunees nevű fickó addig duruzsolt nekünk, hogy elgondolkoztunk az ajánlatán, és kitaláltuk, hogy ha lúd, legyen kövér: mindhármunknak választunk ilyen-olyan szolgáltatást, ha ad erre egy kedvezményes csomagárat. Naná, hogy adott! ;) Így hát a délelőtti strandolást és a finom ebédet megfejelve délután 3-kor belibbentünk a szálloda SPA szalonjába, és átadtuk magunkat a kényeztetésnek. Elvégre mikor, ha nem nyaralás alatt? Én ezer éve nem voltam kozmetikusnál, a gyerekek meg még soha nem voltak ilyen helyen, úgyhogy izgalmas kalandnak ígérkezett. 

És izgalmas is lett. De még mennyire... ! Kíváncsi vagy? Legközelebb elmesélem :D