Mielőtt megfojtanád anyósodat egy kanál vízben....
Először is bocsi minden anyóstól!!!!
Írhattam volna férjet, feleséget, gyereket, kollégát, főnököt... Csak általában az anyós jut eszünkbe, amikor negatív vagy nekünk nem tetsző figurát keresünk :D
Mondhattam volna azt is, hogy felesleges vihar egy pohár vízben...
Szerintem mindannyiunknak vannak jó kis történetei a lusta férjről, a furkálódó kollégáról, a gyerekről, aki néha az agyunkra megy, a seggfej főnökről, a baromarcú szomszédról stb.
Bizony, bizony, a mindennapok tele vannak konfliktusokkal, meg nem értésekkel, vitákkal, zsörtölődésekkel, és ez nem is csoda, hiszen mindannyian mások vagyunk (szerencsére :D ) .
- Más a temperamentumunk,
- más a morálunk,
- más a tolerancia határunk,
- más a terhelhetőségünk,
- más a kompromisszum készségünk,
- más az alaphangulatunk,
- más a nyitottságunk,
- más a véleményünk,
- más a tenniakarásunk,
- más az önismereti szintünk,
- más az optimizmus készségünk és a többi, és a többi....
Ettől színes a világ. A tágabb környezetünkben, ha úgy tetszik, a nagyvilágban egész jól toleráljuk ezeket a különbözőségeket. Ideális esetben legyintünk, tovább lépünk, és nem cipeljük tovább magunkban a konfliktust.
De mi van akkor, ha a kiborulásunk okozója szorosan hozzátartozik a mindennapjainkhoz, és nem hagyhatjuk faképnél csak úgy?
Jó, jó, tudom én is, hogy munkahelyet is ott lehet hagyni, házasságból is ki lehet lépni, akár el is költözhetünk a házból, ahol zavar a szomszéd, de nyilván nem kell rögtön elválni, ha a férj már 3 hete ígérgeti az új polc felszerelését. Munkahelyen sem kell azonnal felmondani, ha nehezen viselünk mondjuk egy irritálóan pofátlan vagy lusta kollégát. És az anyósunkat sem kell megfojtani egy kanál vízben, ha nem találjuk a közös hangot....
Mi a megoldás? Nyilván mindenkinél más. Ahány embertípus, annyiféle megoldás létezhet. Ki-ki a vérmérséklete, a kompromisszumkészsége vagy akár a neveltetése szerint igyekszik rendezni a vitás, idegesítő helyzeteket.
És nincs is ezzel baj. Sőt! Az a legjobb, ha önmagunkat adjuk, ha minden helyzetben csak a saját normarendszerünkre hagyatkozunk, és nem másoknak akarunk megfelelni.
Szuper! De mi van akkor, ha a vitázó, komfrontálódó felek mindegyike ragaszkodik a maga igazához? Mi van ha az önmagunknak megfelelni akarás állandó, kibékíthetetlen ellentétet generál?
Még ilyenkor is van két lehetőség:
- Belátni, hogy sehogy nem megy együtt, és külön utakon folytatni.
- Elindulni az elfogadás útján. Kicsit jobban megismerni a másikat, belelátni a lapjaiba, jobban megérteni a miértjeit, a mozgatórugóit.
Talán helyesebb lett volna fordítva sorolni a fentieket: először megpróbálni a jobb megismerés, az elfogadás irányába lépni, és csak akkor megszakítani a kapcsolatot, ha már végleg nem látunk reményt az összehangolódásra.
Mutatok egy zseniális eszközt, ami gyorsan, látványosan segíthet, leginkább azzal, hogy jobb önismeretet ad, és a másik ember pontosabb ismeréséhez is elvezet.
Miért jó ez? Mert ha pontosan ismered önmagadat, tudod, hogy mennyi energiád van, és az hogyan oszlik el az egyes életterületeken, ha ismered az alapvető személyiségjegyeidet fizikai, érzelmi és szellmi szinten is, akkor érteni fogod, hogy egy adott helyzetre miért úgy reagálsz, ahogy. Sőt azt is elfogadod, hogy nem tudsz másképp, hiszen a hozott adottságod vezérel.
Vigyázz!!!! Ez nem jelenti azt, hogy "Ilyen vagyok, nem érdekel senki és semmi, és megyek vakon, erőből előre"! Nem!!! Ez azt jelenti, hogy megismered önmagad, elfogadod önmagad, és ezáltal sokkal toleránsabb, türelmesebb is leszel önmagaddal. Mert a viselkedésed már nem ijeszt meg, már nem szidod vagy vádolod magad, amiért ilyen vagy olyan vagy, és ez a belátás hihetetlen magabiztosságot, belső erőt képes adni. Sőt: az a megnyugvás, amikor megérted a saját viselkedésed mozgatórugóit, meglepő módon elfogadóbbá, kompromisszumkészebbé is varázsol.
Jó mi?
Na akkor ehhez rakd hozzá azt is, hogy ugyanezt a megismerési, elfogadási folyamatot végig játszhatod a pároddal, a gyerekeddel, drága anyósoddal, az undi kollégáddal, bárkivel. Jobban megismered őt, ezáltal megérted, hogy miért reagál úgy, ahogy, sőt azt is megérted, hogy nem reagálhat másképp az adott tulajdonságaival.
A megértés elfogadóbbá tehet a másikkal szemben is, és máris kezdenek elsimulni a hullámok.
Ez már önmagában is zseniális. Ugye? És képzeld el, ezt még lehet fokozni!
Ez a csodaeszköz arra is képes, hogy összevesse kettőtök energiáit, tulajdonságait, megvizsgálja, hogy mennyire szoros vagy éppen laza a kapcsolódásotok.
Kihámozható az elemzésből, hogy két ember mennyire működik szinkronban vagy éppen ellentétesen. Láthatóvá válik, hogy kitől milyen reakció várható el egy adott helyzetben fizikailag, érzelmileg. Ezek ismeretében pedig megtalálható a megoldás a konfliktus helyzetre, vagy éppen belátható az is, ha mindenkinek úgy jobb, ha nincs több dolgunk egymással.
A két kulcs: ÖNISMERET és ELFOGADÁS!
És mi ez varázspálca, ami nagyon egyszerűen megadhatja ezt neked?
Izgalmas, ugye?
Magam sem hittem anno, mikor mondogatták nekem, hogy érdemes megismerkedni a kronóval, mert csuda ismeretek birtokába juthatok vele. Aztán amikor győzött a kíváncsiságom, és megcsináltattam hármunk elemzését, leesett az állam.
Olyan tűpontos képet rajzolt rólam, és a gyerekekről, csupán a születési dátumunk alapján (minden személyes ismeretség, információ nélkül!), hogy hihetetlen volt.
Ezért kezdtem el megtanulni 2024-ben én is, és azóta folyamatosan ásom benne egyre mélyebbre magamat. Remélem, hogy idővel rengeteg embernek tudok térképet adni a kezébe, ami segít megtalálni a rövidebb, komfortosabb és eredményesebb utakat, és kellemesebbé varázsolni a mindennapokat.
Száz szónak is egy a vége: mielőtt megfojtanád anyósodat egy kanál vízben, nézzük meg a kronó képleteiket, és találjunk humánusabb és eredményesebb konfliktuskezelési módokat! <3
