Fogadjátok szeretettel a szállodánk képes bemutatóját, hátha kedvet kaptok hozzá ;)

Nekünk nagyon kedvünkre való volt! Nem csak azért mert mázlista csacsik voltunk a szobánkkal, hanem mert nagyon emberi léptékű az egész hely. Kis épületek, kezelhető mennyiségű embertömeg, hamar kialakuló személyes kontaktus a recepciósokkal, a bárban és az étteremben dolgozókkal.

Ha barátságos hangulatú szállást keresel, jó szívvel ajánlom ezt.

Nem győzöm eleget mutogatni, hogy milyen szerencsénk volt a szobánkkal:

két erkély, medencére és tengerre néző panorámával

A fotókra kattintva kinyílik a kép, és mellette találsz rövid leírást is.

Erkélyünk alatt a medence. Egy szál törölközővel lesétáltunk, és kezdődhetett a móka. De ha nekem nem volt kedvem csobbanni, a gyerkőcök akkor is látótávolságra voltak, én meg olvashattam békében az erkélyen.

Talán sokan vannak, akik jobban szeretik a nagy szállodákat, ahol arctalanul lehet elvegyülni a hatalmas tömegben, nekünk viszont tavaly Rodoszon nem igazán jött be ez a feeling. Bár a végére ott is kialakult némi személyes kontaktus: az egyik csapos pl. a bárban hamar megtanulta, hogy ha Soma megy oda hozzá, akkor mindig 3 valamilyen italt kér, és már így fogadta: "Three what?" (Három mit kérsz?) De azért egészen más volt a hangulata annak, mint ennek a kis családias szállodának.

Én szeretem azt, amikor hamar ismerősként köszönnek rád, amikor a személyzet mosolya és érdeklődése tényleg neked szól, és amikor a medence körül is ismerős arcokat látsz, akikre ráköszönsz. Jó érzés az, amikor a bárban tudják, hogy melyikünk mit szokott inni, és amikor szívesen váltasz pár szót még a szobaasszonnyal is.

Szívesen ajánlom ezt a helyet mindenkinek, akiknek szintén fontosak a fenti szempontok.